H. Janó manót fest

A nulladik napon építkeztünk, H. Janó egész álló nap manókat festett például, ami miatt valószínűleg sokan azt hiszik, hogy nálunk gyerekprogramok is zajlanak. Vagy szimplán csak azt, hogy retardáltak vagyunk.

Annának sikerült összegyűjteni az első napi fellépőinket, viszonylag sikeresen landoltak, és már az első programon, 3-kor annyian voltak az Ef Zámbó performanszon, hogy komolyan mondom elgondolkodtam normálisak-e az emberek. Van itt annyi hangosabb, és kevésbé lila program rajtunk kívül, mégis erre voltak kíváncsiak.

Ellenfényben a performerek

Szőnyei Tamás a popzene ügynökeiről mesélt és kiderült, hogy neki a Molnár Gergely hangjától, velem ellentétben herótja van; Xantus János az underground rendezők nagymedvéje a Rocktérítőből vetített részleteket, beleborzongtam, mennyire ütős ez a film ma is.

Kicsit sajnálom, hogy nincsen szellemdiszkónk, estére itt tudnánk tartani az embereket a zenei archívumunkkal, valami visszafogott partira, amiből mégis kiderülne, hogy a rákendroll egy tánc (is).

Mondjuk azokat a fejeket, akik az esti beszélgetésre jöttek össze, megtöltve a sátrat.

Közrefogva: Müller-Lovasi-Legát

Hamisítatlan Müller-Lovasi-Legát rajongó tábor. Müller és Lovasi pop-rock esztétika und üzlet vitája felkorbácsolta a szenvedélyeket.

Az irodalmi varjak is odaültek szépen a sátor elé, és károgtak rendesen.